Ajánlott olvasmányok

Sokszor előfordul velünk, hogy azért okoz gondot a tanulás, valamint az írás, mert az agyunk olykor egyszerűen “kikapcsol.” Bizonyos mozdulatokkal azonban “visszakapcsolhatjuk” ezeket a területeket, hiszen agyunk és izmaink között kétirányú a kapcsolat! Ebből a könyvből ezeket a hasznos mozdulatokat ismerhetjük meg.

Az AGYTORNA egyszerű mozgásokból és gyakorlatokból álló módszer, amelyek segítségével el tudjuk sajátítani a teljes aggyal való tanulást, írást, azaz a gondolkodást.

Azt javaslom mindenkinek, hogy amikor nekiáll írni a tanulmányát, legyen szó házi dolgozatról, diplomamunkáról vagy bármilyen tudományos műről, akkor minden írás előtt végezzen agyintegráló gyakorlatokat.

Nekem a kedvenc gyakorlatom a könyvből a POZITÍV PONTOK. Ha ideges vagy fáradt vagyok, a kezemet a homlokomra, a POZITÍV PONTOKra teszem. A pontok éppen a szem fölött találhatók, fél úton a szemöldök és a hajvonal között. Jól tudjuk, hogy csak úgy érhetjük el céljainkat, ha nem sokat aggódunk miattuk, hanem nekiállunk dolgozni. Még egy perc sem telik el, és már érezzük a megnyugvást, bizakodva tekintünk a jövőbe.

Nekem nagyon bevált az AGYTORNA, próbáljátok ki ti is, s élvezzétek magát a tanulást és az írást! Legyen minden feladathoz elég energiátok!

Mindenkinek szeretettel ajánlom Vidi Rita Írni bárki tud című könyvét. http://www.kreativiras.com

Ennek a könyvnek a segítségével megtanulhatjuk a jobb agyféltekes kreatív írás módszertanát, amelynek az egyetemi/főiskolai tanulmányaink alatt is nagy hasznát vehetjük, ugyanis nagyon könnyen tudunk egy-egy házi dolgozatot, szakdolgozatot vagy diplomamunkát, sőt akár egy doktori disszertációt is megírni.

A könyvből kiderül, hogy nem azt kell kutatni, hogy hogyan kell a szavakat egymás után pakolni, hogy az kreatív írásnak minősüljön, hanem igazából abba a lelki-szellemi állapotba kell kerülni, aminek a végeredménye maga a kreatív írás folyamata, és a kreatív írásmű lesz.

Magam elvégeztem Vidi Rita Író születik két napos kurzusát is, ami nagyon sokat segített abban, hogy minél gyorsabban és kreatívabban írjak meg bármit, amire megkérsz, akár naponta 30 (!) oldalt is. S mi a titkom? Sok trükk van, például az, hogy örömből írok, használom a jobb agyféltekemet (amire a kreatív írás és a villámolvasás, valamint a tanuláskontroll tanfolyam (ezekről is írok a honlapomon) is megtanított), sokáig tudok egy helyben ülni kis megszakításokkal, képes vagyok koncentrálni, igyekezem kiiktatni a külvilág figyelemterelő káros hatásait stb. De talán a fő trükk az, hogy sokat is akarok írni. Rita szerint a rengeteg szöveg megírásának az a titka, hogy akarjunk rengeteg szöveget megírni, hogy készen álljunk rá, hogy belevágjunk! Szöszmötöléssel tele a padlás, de mienk, kreatív íróké tettrekészséggel van tele:) S ha nagyon elfáradunk az írásban, akkor közben vessünk be egy-két agyintegráló feladatot. Dr. Paul E. Dennison és Gail E. Dennison Észkapcsoló agytorna című könyvét is bemutatom a honlapomon, amiben nagyon sok agyintegráló feladat található, én már évek óta használom, s nagyon sokat segített a tanulmányaimban (a négy diploma megszerzéséből az utolsó kettőben, a legnehezebbekben), s segít a mai napig a szövegírásos munkámban.

 

Majoros Pál könyve módszertani tananyag elsősorban a gazdasági felsőoktatás hallgatói számára, de minden főiskolásnak és egyetemistának szívből ajánlom, ugyanis ez a könyv “kapaszkodót” nyújt a dolgozatíróknak abban, hogy a kezdetektől a dolgozat benyújtásáig mit tegyenek. Van egyébként több kiadása is, de szerintem ez használható a legjobban (lásd: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997), mert azt vallom, hogy mindenből az első, az eredeti a legjobb.

A szerző tanári tapasztalataira támaszkodva leírja, hogy hogyan kell hozzákezdeni a tanulmány elkészítéséhez (témaválasztás, könyvtári és számítógépes irodalomgyűjtés, jegyzetelés), hogyan kell elkészíteni az írásmű koncepcióját, vázlatát, milyen kutatási és elemzési módszereket kell alkalmazni. Majoros Pál emellett tanácsot ad az írás mint alkotási folyamat néhány gyakorlati kérdésében, összefoglalja a dolgozatokkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket.

Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akiknek még nincs tapasztalatuk, gyakorlatuk a tudományos kutatásban, de tanulmányaik elvégzéséhez és diplomadolgozatuk megírásához szükségük van e készségek elsajátítására, hogy rövidebb idő alatt, hatékonyabban tudjanak jól dolgozni, és hogy örömük is teljen ebben a munkában.

 

Mindenkinek szeretettel ajánlom Tomcsányi Pál Általános kutatásmódszertan könyvét, amely nélkülözhetetlen annak, aki tudományos munkát ír. A könyvvel csak egy baj van: sajnos nagyon nehéz beszerezni, ugyanis könyvesboltokban nem kapható, egy-két antikváriumban előjegyezhető ugyan, de ki tudja mikor juthatunk hozzá. Nekem nagy nehezen sikerült megszereznem egy könyvtárból nem kis utánajárásnak köszönhetően. De végre áttanulmányozhattam ezt a hiánypótló művet. Az Általános kutatásmódszertan – Az ismeretalkotás és közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata című tankönyv olykor nehéz és igen hasznos gyakorlati ismereteket nyújt, az alkotó értelmiségiek számára íródott. Tartalma a tudományos írásművek összegyűjtött és kritikusan kiegészített módszertanán kívül a probléma-megoldás és a kreatív alkotás kérdéseivel is foglalkozik, egyedülálló szellemi tréningeket is közreadva a gyakorlati részben. Tomcsányi munkájában talán a legfontosabb az, hogy a szekunder-kutatás fogalmát kiterjeszti, ugyanis nála az nemcsak a passzív szakirodalom-kutatást jelenti, hanem főleg annak aktív, továbbfejlesztő formáját.  Az ismeretgazdálkodás a szekunderkutatást alkotó (kreatív) változata, ami egy tárgykörben folyamatosan  a szekunderkutatás információit analitikusan elemzi, majd azokat kombinálva és szintetizálva új ismeretelemeket hoz létre. A könyv írója szerint a kreativitás áthatja az egész tudományos kutatást. Kreativitáson a produktív, a problémamegoldó gondolkodást kell érteni. Alkotástanilag csak az kreatív, ami hasznos gondolatteremtő: megközelítőleg 90 %-ban célorientáltan, 10 %-ban az intuíciónak kedvező lelkiállapot kialakításával. Az alkotás kemény céltudatos munkát kíván. Tehát Tomcsányi szerint a kreativitás nem más, mint az új gondolatok gyakori képzésére való képesség, azaz hajlam. De a kreativitás tréninggel fokozható. A kreativitásfokozásnak a különböző módszerei léteznek: elmélkedés, koncentráció, meditáció, kontempláció (szemlélődés), az egyéni (részben misztikus) utak, továbbá a brainstrorming és más csoportos módszerek.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tudományos munkát át kell hatnia a kreativitásnak, mert gondolkodás nélkül nem tudunk újat alkotni, csak másolni másokat.

 

 

 

Amikor életünkben a munkánk a legizgalmasabb, a legélvezetesebb, akkor az olyan, mint egy spontán, erőfeszítés nélküli mozgás, mint egy folyó áramlása, azaz a flow. Az ember cselekedetei gyakran akkor a legkönnyedebbek, amikor a legnehezebb feladatokat teljesíti.

Számomra a munkám, azaz az írás örömöt jelent, mert megtalálom benne az áramlatot, a flow-t. Az írást élvezem, ami nemcsak személyes hasznomat szolgálja, hanem jobb munkateljesítményhez, a kitűzött célok jobb eléréséhez vezet. Mivel a feladatok és képességem szintje egyaránt magas, ezért boldogabban, vidámabban, aktívabban alkotok, jobban tudok összpontosítani és kreatívabb vagyok.

 

 

Csíkszentmihályi szerint a kreatív személy szenvedélyesen szereti a munkáját, ugyanakkor képes azt rendívül objektívan látni. Szenvedély nélkül ugyanis hamar elveszítjuk az érdeklődésünket a nehéz feladatok iránt, ugyanakkor ha nem objektívan szemléljük, akkor munkánk nem igazán jó, hiteltelen.

Én olyan kreatív írónak tartom magam, aki imádja, amit csinál, de elfogadom a kritikát is.

Ha olyan munkát végzünk, amihez értünk, akkor nem aggódunk. A kreatív egyéniség az alkotó folyamatot önmagáért élvezi, ezért törekszik a tökéletességre. Munkám során állandóan azt kutatom, hogy hol van egy megoldandó kérdés vagy egy elvégezendő feladat, és ezután kezdődhet a kreatív folyamat. Először azonosítom a problémát és a megoldást is, s utána nekiállok a kreatív írásnak. Tehát BÁRMIT – szó szerint bármit – meg tudok írni, amire megkérsz. Fordulj hozzám bizalommal! Mert én a rendkívül nehéz feladatokban való legmélyebb elmerülést is szórakozásként élem meg, üdítő, játékos kalandnak, és nekem megadatott az a luxus, hogy azt csináljam, amit szeretek, azaz ÍRJAK.

Elakadtál a szakdolgozatoddal? Nehezen megy a témaválasztás? Nem kapsz elég segítséget a konzulensedtől a szakdolgozat elkészítéséhez? Szeretnéd, hogy egy szakember folyamatosan támogasson a szakdolgozat írás során? Akkor az online konzulens szolgáltatásunkat neked találták ki! Csak egy skype elérhetőség kell hozzá, és már indulhat is a munka. További információért keress minket bizalommal! irasmuveszet@gmail.com

Umberto Eco szerint a szakdolgozatírás szórakozás, a szakdolgozat pedig olyan, mint egy hízott disznó, az ember semmit nem dob el belőle.

Az a legfontosabb, hogy a dolgokat kedvvel csináljuk. Olyan témát kell tehát választanunk, ami érdekel minket, és el kell határoznunk, hogy valóban a szakdolgozatra kell szánni azt a rövid időt, amelyet kitűztünk magunk elé (fontos, hogy a legrövidebb határidő is 6 hónap – ahogy Eco tanácsolja), akkor rájövünk, hogy a szakdolgozat tekinthető játéknak, fogadásnak, keresésnek.

Ha neked nincs kedved, se időd arra, hogy a szakdolgozatírással foglalkozz, akkor keress minket bizalommal, és segítünk Neked. Hatalmas gyakorlattal rendelkező csapatunk vállalja témavázlatok, dolgozatok, szakdolgozatok, kutatások, beadandók, vagy egyéb tanulmányok , pályázatok elkészítésében való közreműködést.

Bármilyen témával fordulj hozzánk bizalommal, csapatunk tagjai a legkülönbözőbb területekről érkező szakképzett (PhD fokozattal), több nyelven beszélő, rutinos írók, így szinte nem létezik számunkra megoldhatatlan feladat.

Keress minket bizalommal! irasmuveszet@gmail.com

 

 

 

Most egy olyan könyvet szeretnék bemutatni, ami nélkülözhetetlen ahhoz, ha szakdolgozatot írsz.  Umberto Eco arra tesz kísérletet ebben a könyvében, hogy bebizonyítsa, hogy ez a világ legizgalmasabb dolga:) Megtanít bennünket arra – amire sajnos az egyetem nem – , hogy hogyan kell tudományos kutatást folytatni, aminek tulajdonképpen eredménye a szakdolgozat.

Ezek alapján akkor nézzük, hogy mi is a legfontosabb a dolgozatírásban.  A leglényegesebb a témaválasztás.

1. Fontos, hogy a téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének.
2. A felhasználható források legyenek hozzáférhetők.
3. A felhasználható források legyenek könnyen érthetőek a jelölt számára.
4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.                                      Ha ezt a négy szabályt össze szeretnénk foglalni, akkor azt mondhatnánk, hogy aki szakdolgozatot akar írni, olyat írjon, amire képes. Én – két doktori címmel a hátam mögött – segítek Neked ebben, hogy valóban minőségi munkát adj ki a kezedből.