Tomcsányi Pál: Általános Kutatásmódszertan

Képtalálat a következőre: „tomcsányi pál általános kutatásmódszertan”

Mindenkinek szeretettel ajánlom Tomcsányi Pál Általános kutatásmódszertan könyvét, amely nélkülözhetetlen annak, aki tudományos munkát ír. A könyvvel csak egy baj van: sajnos nagyon nehéz beszerezni, ugyanis könyvesboltokban nem kapható, egy-két antikváriumban előjegyezhető ugyan, de ki tudja mikor juthatunk hozzá. Nekem nagy nehezen sikerült megszereznem egy könyvtárból nem kis utánajárásnak köszönhetően. De végre áttanulmányozhattam ezt a hiánypótló művet. Az Általános kutatásmódszertan – Az ismeretalkotás és közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata című tankönyv olykor nehéz és igen hasznos gyakorlati ismereteket nyújt, az alkotó értelmiségiek számára íródott. Tartalma a tudományos írásművek összegyűjtött és kritikusan kiegészített módszertanán kívül a probléma-megoldás és a kreatív alkotás kérdéseivel is foglalkozik, egyedülálló szellemi tréningeket is közreadva a gyakorlati részben. Tomcsányi munkájában talán a legfontosabb az, hogy a szekunder-kutatás fogalmát kiterjeszti, ugyanis nála az nemcsak a passzív szakirodalom-kutatást jelenti, hanem főleg annak aktív, továbbfejlesztő formáját.  Az ismeretgazdálkodás a szekunderkutatást alkotó (kreatív) változata, ami egy tárgykörben folyamatosan  a szekunderkutatás információit analitikusan elemzi, majd azokat kombinálva és szintetizálva új ismeretelemeket hoz létre. A könyv írója szerint a kreativitás áthatja az egész tudományos kutatást. Kreativitáson a produktív, a problémamegoldó gondolkodást kell érteni. Alkotástanilag csak az kreatív, ami hasznos gondolatteremtő: megközelítőleg 90 %-ban célorientáltan, 10 %-ban az intuíciónak kedvező lelkiállapot kialakításával. Az alkotás kemény céltudatos munkát kíván. Tehát Tomcsányi szerint a kreativitás nem más, mint az új gondolatok gyakori képzésére való képesség, azaz hajlam. De a kreativitás tréninggel fokozható. A kreativitásfokozásnak a különböző módszerei léteznek: elmélkedés, koncentráció, meditáció, kontempláció (szemlélődés), az egyéni (részben misztikus) utak, továbbá a brainstrorming és más csoportos módszerek.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tudományos munkát át kell hatnia a kreativitásnak, mert gondolkodás nélkül nem tudunk újat alkotni, csak másolni másokat.

 

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája

 

 

Kapcsolódó kép

Amikor életünkben a munkánk a legizgalmasabb, a legélvezetesebb, akkor az olyan, mint egy spontán, erőfeszítés nélküli mozgás, mint egy folyó áramlása, azaz a flow. Az ember cselekedetei gyakran akkor a legkönnyedebbek, amikor a legnehezebb feladatokat teljesíti.

Számomra a munkám, azaz az írás örömöt jelent, mert megtalálom benne az áramlatot, a flow-t. Az írást élvezem, ami nemcsak személyes hasznomat szolgálja, hanem jobb munkateljesítményhez, a kitűzött célok jobb eléréséhez vezet. Mivel a feladatok és képességem szintje egyaránt magas, ezért boldogabban, vidámabban, aktívabban alkotok, jobban tudok összpontosítani és kreatívabb vagyok.

 

 

Csíkszentmihályi Mihály: KREATIVITÁS – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája

Csíkszentmihályi szerint a kreatív személy szenvedélyesen szereti a munkáját, ugyanakkor képes azt rendívül objektívan látni. Szenvedély nélkül ugyanis hamar elveszítjuk az érdeklődésünket a nehéz feladatok iránt, ugyanakkor ha nem objektívan szemléljük, akkor munkánk nem igazán jó, hiteltelen.

Én olyan kreatív írónak tartom magam, aki imádja, amit csinál, de elfogadom a kritikát is.

Ha olyan munkát végzünk, amihez értünk, akkor nem aggódunk. A kreatív egyéniség az alkotó folyamatot önmagáért élvezi, ezért törekszik a tökéletességre. Munkám során állandóan azt kutatom, hogy hol van egy megoldandó kérdés vagy egy elvégezendő feladat, és ezután kezdődhet a kreatív folyamat. Először azonosítom a problémát és a megoldást is, s utána nekiállok a kreatív írásnak. Tehát BÁRMIT – szó szerint bármit – meg tudok írni, amire megkérsz. Fordulj hozzám bizalommal! Mert én a rendkívül nehéz feladatokban való legmélyebb elmerülést is szórakozásként élem meg, üdítő, játékos kalandnak, és nekem megadatott az a luxus, hogy azt csináljam, amit szeretek, azaz ÍRJAK.

Online konzultáció- A XXI. század megoldása.

Elakadtál a szakdolgozatoddal? Nehezen megy a témaválasztás? Nem kapsz elég segítséget a konzulensedtől a szakdolgozat elkészítéséhez? Szeretnéd, hogy egy szakember folyamatosan támogasson a szakdolgozat írás során? Akkor az online konzulens szolgáltatásunkat neked találták ki! Csak egy skype elérhetőség kell hozzá, és már indulhat is a munka. További információért keress minket bizalommal! irasmuveszet@gmail.com

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot (2. rész)

Umberto Eco szerint a szakdolgozatírás szórakozás, a szakdolgozat pedig olyan, mint egy hízott disznó, az ember semmit nem dob el belőle.

Az a legfontosabb, hogy a dolgokat kedvvel csináljuk. Olyan témát kell tehát választanunk, ami érdekel minket, és el kell határoznunk, hogy valóban a szakdolgozatra kell szánni azt a rövid időt, amelyet kitűztünk magunk elé (fontos, hogy a legrövidebb határidő is 6 hónap – ahogy Eco tanácsolja), akkor rájövünk, hogy a szakdolgozat tekinthető játéknak, fogadásnak, keresésnek.

Ha neked nincs kedved, se időd arra, hogy a szakdolgozatírással foglalkozz, akkor keress minket bizalommal, és segítünk Neked. Hatalmas gyakorlattal rendelkező csapatunk vállalja témavázlatok, dolgozatok, szakdolgozatok, kutatások, beadandók, vagy egyéb tanulmányok , pályázatok elkészítésében való közreműködést.

Bármilyen témával fordulj hozzánk bizalommal, csapatunk tagjai a legkülönbözőbb területekről érkező szakképzett (PhD fokozattal), több nyelven beszélő, rutinos írók, így szinte nem létezik számunkra megoldhatatlan feladat.

Keress minket bizalommal! irasmuveszet@gmail.com

 

 

 

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? (1. rész)

Most egy olyan könyvet szeretnék bemutatni, ami nélkülözhetetlen ahhoz, ha szakdolgozatot írsz.  Umberto Eco arra tesz kísérletet ebben a könyvében, hogy bebizonyítsa, hogy ez a világ legizgalmasabb dolga:) Megtanít bennünket arra – amire sajnos az egyetem nem – , hogy hogyan kell tudományos kutatást folytatni, aminek tulajdonképpen eredménye a szakdolgozat.

Ezek alapján akkor nézzük, hogy mi is a legfontosabb a dolgozatírásban.  A leglényegesebb a témaválasztás.

  1. Fontos, hogy a téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének.
  2. A felhasználható források legyenek hozzáférhetők.
  3. A felhasználható források legyenek könnyen érthetőek a jelölt számára.
  4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.                                      Ha ezt a négy szabályt össze szeretnénk foglalni, akkor azt mondhatnánk, hogy aki szakdolgozatot akar írni, olyat írjon, amire képes. Én – két doktori címmel a hátam mögött – segítek Neked ebben, hogy valóban minőségi munkát adj ki a kezedből.