Mindenkinek szeretettel ajánlom Tomcsányi Pál Általános kutatásmódszertan könyvét, amely nélkülözhetetlen annak, aki tudományos munkát ír. A könyvvel csak egy baj van: sajnos nagyon nehéz beszerezni, ugyanis könyvesboltokban nem kapható, egy-két antikváriumban előjegyezhető ugyan, de ki tudja mikor juthatunk hozzá. Nekem nagy nehezen sikerült megszereznem egy könyvtárból nem kis utánajárásnak köszönhetően. De végre áttanulmányozhattam ezt a hiánypótló művet. Az Általános kutatásmódszertan – Az ismeretalkotás és közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata című tankönyv olykor nehéz és igen hasznos gyakorlati ismereteket nyújt, az alkotó értelmiségiek számára íródott. Tartalma a tudományos írásművek összegyűjtött és kritikusan kiegészített módszertanán kívül a probléma-megoldás és a kreatív alkotás kérdéseivel is foglalkozik, egyedülálló szellemi tréningeket is közreadva a gyakorlati részben. Tomcsányi munkájában talán a legfontosabb az, hogy a szekunder-kutatás fogalmát kiterjeszti, ugyanis nála az nemcsak a passzív szakirodalom-kutatást jelenti, hanem főleg annak aktív, továbbfejlesztő formáját. Az ismeretgazdálkodás a szekunderkutatást alkotó (kreatív) változata, ami egy tárgykörben folyamatosan a szekunderkutatás információit analitikusan elemzi, majd azokat kombinálva és szintetizálva új ismeretelemeket hoz létre. A könyv írója szerint a kreativitás áthatja az egész tudományos kutatást. Kreativitáson a produktív, a problémamegoldó gondolkodást kell érteni. Alkotástanilag csak az kreatív, ami hasznos gondolatteremtő: megközelítőleg 90 %-ban célorientáltan, 10 %-ban az intuíciónak kedvező lelkiállapot kialakításával. Az alkotás kemény céltudatos munkát kíván. Tehát Tomcsányi szerint a kreativitás nem más, mint az új gondolatok gyakori képzésére való képesség, azaz hajlam. De a kreativitás tréninggel fokozható. A kreativitásfokozásnak a különböző módszerei léteznek: elmélkedés, koncentráció, meditáció, kontempláció (szemlélődés), az egyéni (részben misztikus) utak, továbbá a brainstrorming és más csoportos módszerek.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tudományos munkát át kell hatnia a kreativitásnak, mert gondolkodás nélkül nem tudunk újat alkotni, csak másolni másokat.